Olyan állatokat mutatunk be, amelyeknek a sárga a meghatározó színe. Sok esetben az álcázás a célja ennek a színnek, mivel a sárga inkább a növényvilágban gyakori.

Bogarak
Rengeteg fajta bogár, rovar színe sárga. Az ő esetükben a tökéletes elengedhetetlen, hiszen könnyebb úgy élni egy növényen, ha hasonlítunk hozzá, vagyis megtévesztjük  a ránk leselkedőket.

Viráglakó karoló-pók
Színe általában ahhoz a virág színéhez hasonló, amelyiken él. Az alapszín a fehér, de  színváltoztatásra képesek és fehérből sárgává 6 nap alatt tudnak váltani. Ezt folyékony sárga festékanyag kiválasztásával érik el. A fordított folyamathoz, vagyis hogy megint fehérek legyenek, körülbelül harminc nap szükséges. Mivel jól rejtőzködnek, ez a leghatásosabb támadási módszerük, hiszen váratlanul csapnak le áldozatukra.

Sárga lepke
A legtöbb lepke színében megtalálható a sárga. Ennek az az oka, hogy alkalmazkodnak a nektár színéhez, ami a táplálékuk. Az illeszkedő színük védi meg őket attól, hogy más állatok táplálékai legyenek. A hernyók is általában sárgák, attól függetlenül, hogy a kifejlett rovar milyen színű lesz. A szárnyak mintázata a megfélemlítés, megtévesztés miatt van, azt sugallva, hogy a "szemek" nagy állatot jelentenek.

Sárga tengeri szellőrózsa
Ennek az állatnak nagyon kevés ellensége van, emiatt engedheti meg magának, hogy annyira színes legyen.  Táplálékuk lehetnek planktonok és kisebb halak is, a faj méreteitől függően. A korall-szigeteken élő szellőrózsa az áldozatait mérgével kábítja el. A bohóchal viszont éppen a selymes csillók között érezheti magát biztonságban.

Sárga rák
A rákoknak rengeteg fajtája van. Egyik ezek közül a sárga rák. Bár páncélja szép, világossárga, az ollói fehérek, a szemei feketék. Látványuk még szebbé teszi a víz alatti világot.

Sárga hal
Nagyon sok fajta hal színe sárga. Ennek az az oka, hogy hasonlítanak a tenger mélyén a beszűrődő napfényhez, megtévesztve a rájuk leselkedő ellenségeket.

Sárga béka
A sárga békák többsége mérgező. Sok olyan, mérget termelő béka-család van, amelynek a tagjai a színükkel figyelmeztetik a ragadozókat, hogy jó lesz őket békén hagyni. A Phyllobates terribilis faj minden egyes békájának mérge például 20 000 egeret vagy 20 embert pusztíthat el. Még az érintésük is végzetes lehet. A kolumbiai bennszülöttek ezzel a méreggel kenik be a dárdáik és nyilaik hegyét, amikor vadászni mennek. A kutatók 1974-ben az Epipedobates tricolor fajhoz tartozó kis sárga béka mérgét tanulmányozva kiderítették, hogy a méreg alkaloidja az ópium-tartalmú szerekhez hasonlóan fájdalomcsillapítóként hat a laboratóriumi egerekre.

Sárga kígyó
A kígyók között a sárga szín nem túl gyakori. Tulajdonképpen ezek a kígyók albínók.

Sárga madarak
A világon mindenhol megtalálhatóak. Például nálunk a kiscsibe, a kiskacsa, a vándormadár sárgarigó, vagy a kalitkák lakói közül a papagájok. Mivel nagyon látványosak, a természetbarátok kedvenc témái, a fotózások során.

A tudósok által nemrég azonosított új pókfaj, a darwini kéregpók hálóját 2008-ban egy parkőr fedezte fel Madagaszkár szigetén. Az új faj folyómedrek felett átívelve akár 25 méterre is kifeszítheti fonalát, amelynek pókselyme a legerősebb ismert anyag a világon.

A madagaszkári Andasibe-Matadia Nemzeti Parkban felfedezett, mintegy kétbusznyi hosszúságú hálót szövő pókfajt Ingi Agnarsson zoológus és kollégái azonosították.

A Nemzeti Parkban eddig a biológusokból álló kutatócsoport munkájának publikált eredményéig csak a parkőrök tudtak az óriás hálókról, a darwini kéregpók és az általa szőtt lélegzetelállító hálók a tudomány képviselői előtt addig ismeretlenek voltak.

„Bár az újonnan felfedezett pókfaj által készített hálók messze a legnagyobbak a világon, más pókfajok által készített koronghálók nagyobbak” – vélekedett a kutatást publikáló tanulmány társszerzője Todd Blacklegde, az ohiói Akron Egyetem biológusa.

A pók főként apróbb repülő rovarokra vadászik, leggyakrabban lepkéket és szitakötőket zsákmányol, holott ezzel a Pókember méretű és erősségű hálókkal akár denevéreket és madarakat is foghatna.

„A rekord méretű hálókat kizárólag nőstények szövik” – magyarázta Agnarsson. A hímek csak fiatalon készítenek néhány csapdát, de amint felnőnek, már csak a párzás köti le minden energiájukat.

A túlélésért folytatott harcban a darwini kéregpók külseje teljesen alkalmazkodott a fák kérgéhez, így könnyen el tud rejtőzni, ha veszélyt érez. Elnevezésüket is ez a rejtőzködés és Charles Darwin neve ihlette.

A pókfajról úgy tudják, hogy csak Afrika dél-keleti partvidékén, Madagaszkár szigetén él.

A darwini pók hálóját kétféle pókselyemből készíti. Fonalát a húzófonál segítségével rögzíti és erősíti a folyó- vagy tómedrek partján álló fákra, és ennek segítségével formálja meg kerek hálójának vázát is. A koronghálót, amivel a zsákmányt tulajdonképpen elejti, erősebb, feszesebb pókselyemből szövi.

Amikor egy rovar berepül a hálóba, beleragad és megkezdi kilátástalan küzdelmét a szabadulás reményében. Ez a küszködés a selyemfonalakat mozgásba hozza, és ez figyelmezteti a pókot, hogy ebéd állt a házhoz. A pókok ezt követően általában odamásznak a hálóba gabalyodott rovarhoz, és egy selyemgubóba burkolják azt, hogy később elfogyaszthassák.

A többi pókkal ellentétben, a darwini kéregpók néha több rovartetemet csomagol egy gubóba, így olyan, mintha tízórait készítene magának.

Az év elején, a kutatócsoport egyik tagja, Matjaž Kuntner, a szlovéniai Tudományegyetemről, megmérte, milyen magasan található a darwini kéregpók hálójának közepe.

„Toronymagasan elhelyezett óriási hálójával szemben maga a pók nem túl nagy. A lábait nem számítva a kifejlett példány általában kevesebb, mint 2 centiméter” – mondta Agnarsson.

A pók által használt selyem vizsgálatakor azonban kiderült, hogy azok elnyerik nemcsak a legnagyobb, hanem a valaha ismert legerősebb háló címet is. Ez az erő rugalmasságából és ellenállóságából fakad. Bár van olyan erős, mint az acél, sokkal-sokkal edzettebb, mert még nyúlik is. Ellenállóbb a kevlarnál, amely egyike a legjobb ember által előállított anyagoknak –erősítik meg a tudósok. Kevlarból készül például a golyóálló mellény.

2010-ben a tudósok megfigyelték egy eddig azonosítatlan pók egyed hálóját, ami valószínűleg közeli rokoni kapcsolatban áll a darwini pókkal, és történetesen szintén Madagaszkáron, az Andasibe nemzeti park területén él.

A háló közepe ennél a póknál kb. egy méter széles. A darwini rokonánál ez a szám a három métert is elérheti, bár nem minden esetben.

Az első dolog, amit Agnarsson és csapata megfigyelt a darwini kéregpók azonosítását követően az volt, hogyan tudja olyan szélességben elkészíteni a hálóját, hogy az átérjen széles folyómedreket.

A hálókat először felfedező parkőrök egyike szerint a pókok Tarzanként lengedeznek hálókészítés közben egyik partról a másikra. Azonban ennek bizonyítása még nem nyert tudományos alátá*****ást. Matjaz Gregorič, a kutatócsoport egyik tagja, a pók trükkjét egy következő számban publikálja.

Agnarsson reméli, hogy a darwini kéregpók felfedezésével a pókselyem különlegességére is rávilágíthatnak kutató munkájukkal.